Hajós Alfréd-terem a Vigadóban

Az olimpiai bajnok, úszó és építész nevét viseli február 1-től a Népkerti Vigadó bálterme, ahol Hajós Alfréd emléksarkot is felavattak.

A tavaly megkezdett Népkerti Vigadó felújításának újabb szakasza fejeződött be, a közel 300 főt befogadó bálterem is megújult. Az épület tervezője Hajós Alfréd 1878. február 1-én látta meg a napvilágot. Építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. Ő az egyetlen magyar, aki két, egymástól teljesen eltérő kategóriában: a sport és művészet terén is első helyezést ért el az újkori olimpiákon. Építészként Miskolcon, a Népkerti Vigadó mellett, több ismert épület - Weidlich-palota, Hitelintézeti palota, Selyemréti strand épülete – is a munkái közé tartozik.

Emlékének adózva a Népkerti Vigadó tulajdonosa, dr. Barkóczi István úgy döntött, hogy a "Biedermeir" teremként ismert báltermét, az első magyar olimpiai bajnok, sportoló és építész születésének 140. évfordulója alkalmából, Hajós Alfréd teremnek nevezi el.

A névadó eseményen Molnár Katalin, a Vigadó felújítását tervező Hadas Kft. nevében beszélt a bálteremben történt változtatásokról, és Hajós Alfréd építészeti munkásságáról. Hölcz Péter, a Magyar Úszó Szövetség Észak-Magyarországi régióvezetője, pedig a sporteredményeket méltatta. 

Nincs annyira a köztudatban, hogy Hajós Alfréd igazi úttörője volt a magyar sportnak – emelte ki az MVSI Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Közhasznú Kft. úszó szakosztályvezetőjeként is tevékenykedő szakember. - Első éves főiskolásként, titokban készült a versenyekre. Amikor kiderült, hogy 1896-ban a magyar csapat tagjaként részese lehet Athénban az első újkori olimpiának, kénytelen volt ezt bejelenteni, hogy engedélyt és szabadságot kérjen az utazáshoz. A dékán azt mondta neki ekkor: „ … Csak a léha emberek sportolnak, amikor tanulniuk kellene. Az ital, a kártya, a tánc és a sport tönkreteszi az embereket.” Végül is megkapta az engedélyt, ott lehetett az ötkarikás játékokon, ahol a korábban a matrózoktól tanult váltott karos gyorsúszó kéztempóval és a delfinezéshez hasonló lábtempóval, a mindössze 12 (!) fokos vízben, 100 m gyorson megnyerte hazánk első olimpiai aranyérmét, majd az 1200 méteres gyorsúszó számban is a legjobbnak bizonyult. A görög királytól akkor kapta a „Magyar Delfin” becenevet, melyet a hazai és külföldi sajtó azonnal átvett. Az olimpiáról visszatérve az alma materbe, a már említett dékán így fogadta: „Nem érdekel, hogy mekkorát ugrott (azt sem tudta, hogy milyen sportágban indult a hallgatója!), az érdekel, hogy a vizsgán mit tud bizonyítani!” A közép- és felsőfokú edzőképzés, az oktatás mindig is Hajós Alfréd példájával, az általa megszerzett első aranyérmek (ami akkoriban ezüstből készült) történetével kezdődött és ez így van a mai napig.  Ez a „kályha”, innen indul minden.  Az utódok közül húszan összesen 28 olimpia bajnoki aranyérmet gyűjtöttek, miközben a feltételek egyre jobban javultak, nagyvárosainkban és egyre több kisebb településen is ma már szinte ideálisnak nevezhetőek. Mi is olimpikonokat szeretnénk nevelni Miskolcon. Hála Istennek jó néhány tehetséges sportolóval dolgozhatunk együtt, közülük a sajnos influenzás megbetegedés miatt ezúttal távol levő Vécsei Rékát említeném első helyen, aki a tavaly az Újpestből hozzánk igazolt kétszeres olimpikon Sztankovics Annával együtt érhet el szép sikereket a jövőben.

Képek: